Kalandotok megkezdését érdemes a tartalomjegyzék átböngészésével kezdeni, hisz ennek a segítségével megtervezhetitek a napi sétákat. Azonos színnel jelöltük a közel eső helyszíneket, egy nap alatt könnyen végigjárhatjátok ezeket és akár egy játszóterezés is belefér a végén. Hogy követni tudjátok, merre jártatok már, a tartalomjegyzék szerinti...
A "kisvárosnézők" sorozat első kötetének ötlete évekkel ezelőtt született.
Melyik budapesti szoborral szelfiznél szívesen? Ha már tudod, kattints a nevére a térképhez, hogy könnyebben megtaláld!
A Magyar Királyi Operaházat ünnepélyes keretek között 1884-ben nyitották meg, Ferenc József császár jelenlétében. Többszöri renoválás (felújítás/átalakítás) után a mai napig működik, sok gyermekeknek szóló előadás helyszínéül is szolgál.
A Margit-szigeten található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. Minden év májusától októberig működik. A gyermekzenei blokk 11.00 és 12.00 között hallható.
A Margit-sziget Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. IV. Béla magyar király lányáról, Árpád-házi Szent Margit apáca életéről és csodatételeiről szóló legenda egy részletét itt elolvashatod. Az első néhány szó után rögtön észre fogod venni, hogy mennyire más stílusban és nyelvezettel írtak régen. Próbáld ki és kezdj el így beszélni a...
Budapest leghatalmasabb temploma a Szent István bazilika, sőt ez a város második legmagasabb épülete az Országház után. A nagy pesti árvíz idején több száz ember talált menedéket azon a helyen, ahol ma a Bazilika áll, mert kissé kiemelkedett a pesti síkságból.
A Duna-partról csupán néhány perc alatt feljuthatsz a Várba egy nagyon különleges, kötélvontatású vasúti járművel, a siklóval. Két kocsija,a Gellért és a Margit ingajáratban közlekedik: míg az egyiket felhúzza a drótkötél, a Sándor-palotához, a másikat leereszti a Clark Ádám térre. Már több mint 150 éve dolgozik a két kocsi - régen gőzmeghajtás, ma...
A Mátyás-templom helyén valószínűleg már ezer éve is templom állt. Ma Mátyás-templomként emlegetjük, mert ragyogó pompáját Mátyás király alatt nyerte el az épület.
A Gellért-hegy ugyan csak 139 méter magas - tehát valójában egy domb -, hatalmas dolomit sziklatömbje mégis impozánsan magasodik a budai Duna-parton. Nevét Gellért püspökről, Szent Imre herceg nevelőjéről, híres híttérítőnkről kapta, akit a legenda szerint 1046-ban innen gurítottak le egy kétkerekű talyigán a mélybe a pogány lázadók.
