Blog

Állatkert

2021.02.03

A Fővárosi Állat- és Növénykert már több mint 150 éves. Első zsiráfját még I.Ferenc József, magyar királytól kapta Erzsébet királyné közbenjárásával! Díszes épületeinek nagy részét - így a Zsolnay cserepekkel fedett, állat szobros főbejáratot is - körülbelül száz éve emelték.

A csodaszarvas

2021.02.03

A magyarok eredettörténete a csodaszarvas történetében elevenedik meg.

Bazilika

2021.02.03

Budapest leghatalmasabb temploma a Szent István bazilika, sőt ez a város második legmagasabb épülete az Országház után. A nagy pesti árvíz idején több száz ember talált menedéket azon a helyen, ahol ma a Bazilika áll, mert kissé kiemelkedett a pesti síkságból.

Gellért-hegy

2021.02.03

A Gellért-hegy ugyan csak 139 méter magas - tehát valójában egy domb -, hatalmas dolomit sziklatömbje mégis impozánsan magasodik a budai Duna-parton. Nevét Gellért püspökről, Szent Imre herceg nevelőjéről, híres híttérítőnkről kapta, akit a legenda szerint 1046-ban innen gurítottak le egy kétkerekű talyigán a mélybe a pogány lázadók.

Közel 700 évig szolgálta a Mária Magdolna-templom a vár északi részének lakóit - egészen addig, amíg a második világháború alatt bombatalálat nem érte. A romokból végül nem állították helyre a templomot: csupán gótikus tornyát mentették meg. Hallgasd meg a torony 24 harangjának

A Mátyás-templom helyén valószínűleg már ezer éve is templom állt. Ma Mátyás-templomként emlegetjük, mert ragyogó pompáját Mátyás király alatt nyerte el az épület.

A Duna-partról csupán néhány perc alatt feljuthatsz a Várba egy nagyon különleges, kötélvontatású vasúti járművel, a siklóval. Két kocsija,a Gellért és a Margit ingajáratban közlekedik: míg az egyiket felhúzza a drótkötél, a Sándor-palotához, a másikat leereszti a Clark Ádám térre. Már több mint 150 éve dolgozik a két kocsi - régen gőzmeghajtás, ma...

Himnusz

2021.02.03

Mit gondolsz, hol csendült fel először a Himnusz? Persze, hogy Budapesten! Kölcsey Ferenc ugyan Szatmárcsekén írta (1823-ban), de a Pesti Casinóban hangzott el először nyilvánosan (1832-ben). A magyarok legfontosabb versévé választott Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg (1844-ben), és a Nemzeti Színházban hangzott el először a dallama.